100 éve hunyt el Zielinski Szilárd. A kultúrmérnökre, a szerkezettervezőre, az első műszaki doktorra, az egyetemi tanárra, a vasbeton építés első alkalmazójára, a Mérnöki Kamara első elnökére emlékezett a Csongrád Csanád Vármegyei Mérnöki Kamara. Képviselői megkoszorúzták mellszobrát a szegedi Szent István téri víztorony körüli Mérnök Panteonban.
Zielinski Szilárd 1860. május 1-jén született Mátészalkán. A Budai Főreáltanodában 1878-ban érettségizett, majd Pesten a m.kir. József Műegyetemet kitűnő minősítésű oklevéllel végezte el 1884-ben. 1888-ig állami ösztöndíjjal tanulmányozza Ausztria, Svájc, Hollandia, Belgium, Németország, Anglia, Franciaország vasútépítési, hídépítési, vízellátási-, csatornázási létesítményeit, majd Párizsban dolgozott az Eiffel-cégnél. 1889-től mérnöki irodát nyitott Budapesten, elsősorban hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott, főleg vasszerkezeteket alkalmazott. 1897-től a Műegyetem tanára volt.
1897-re Zielinski megalkotta a budapesti „Magyar Metropol Vasút” tervét, ő volt az első mérnök, aki a metróhálózati építési tervekért doktori címet kapott 1902-ben. Megismerve François Hennebique francia mérnök vasbetonépítésre vonatkozó szabadalmát, megszerezte a jogot, és elsőként alkalmazta a vasbeton szerkezeteket hazánkban.
Mérnöki munkássága során több hidat és létesítményt tervezett vasbetonból: Városligeti tó fölötti millenniumi híd 1885-96, Ráckevei Árpád híd 1897 (a II. világháború idején lebombázták), szerbiai Nisara híd 1901, Temes-híd Örményes 1906-1908, a siófoki kaszinó vasbetonból 1909, Brassó-Fogaras közötti sinkai viadukt, Hosszúvölgyi viadukt 1907, kikötői raktárak (Ohat-pusztakócsi magtár 1905, kikötői elevátor, Fiume 1910, Ganz-MÁVAG pesti G telepének egykori Daruszerelő és Motorműhelye 1904-1905). Elkészítette a Lánchíd átépítésének terveit (1912-16). Tervei alapján készült el vasbetonból a Kőbányai– (1903), a Szegedi-, (1903–1904), a Margit-szigeti (1909–1911) víztorony, de vasbetonból készült a szegedi Ungar-Mayer-palota (1911), a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szálló vasbeton szerkezete, a budapesti Zeneakadémia födém-, erkély- és tetőszerkezete (1904–1907). Szívesen dolgozott együtt Korb Flóris nagyhírű építésszel. Zielinski szerkezetterveit Korb Flóris és Giergl Kálmán öltöztették fel csodálatos „ruhába”, és fordítva is igaz. Amikor Korbék épületeihez kellett különleges szerkezetépítő mérnöki megoldás, Zielinski segített az akkor újnak számító vasbeton szerkezeteivel.
Az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgyat is ő tervezte a Hármas-Körösnél a Bökényi duzzasztót és hajózsilipet (1905–1906). Zielinski műve a Bertalan Lajos-emlékmű Szegeden (1903).
Mérnöki munkássága mellett 1887-től küzdött a Mérnöki Kamara megalakításáért. 1897-től a Magánmérnökök Országos Szövetségének elnöke. 1923-ban a Nemzetgyűlés elfogadta a Mérnöki rendtartásról szóló törvényt, majd megalakult a Mérnöki Kamara (1923), melynek Ő lett az első elnöke haláláig. Közéleti tevékenysége is jelentős: tagja, majd elnöke volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (1907-1921), az Országos Középítési Tanácsnak (1914-1917), a Mérnök és Építész Egyletnek (1919-1923), kormánybiztosa a Csepeli Kereskedelmi és Szabadkikötő (1921-) építésének.
Mérnöki munkásságát Magyar Örökség-Díjjal ismerték el (2004). Budapesten halt meg 1924. április 24-én.
Bodor Dezső
Forrás: Hajós György: Zielinski Szilárd / Bp. 2004.