Látogatás a Csongrád Megyei Mérnöki Kamaránál

A szegedi székhelyű csongrádi kamara sok tekintetben úttörő: itt rendeztek először mérnökbált, itt létesült először komoly állománnyal rendelkező műszaki könyvtár és köztéri mérnökpanteon, adtak már országos elnököt az MMK élére és otthont a V4 országok mérnökszervezetei találkozójának. De pionírok abban is, hogy a szakmagyakorlóknak tervismertető fórumokat, a pályára készülő egyetemi hallgatóknak pedig előadás-sorozatokat tartanak a mérnöki alkotómunkáról, s nem utolsósorban felkutatják és gondozzák a mérnöki emlék- és sírhelyeket.

Dubniczky Miklós

A három évtized alatt négy elnök, dr. Körmöczi Ernő (19891993), dr. Kováts Gábor (19931995), Medgyesi Pál (19952004) és Bodor Dezső (2004) építgette kitartóan és ápolta sikeresen a szakmai önkormányzat társadalmi-közéleti kapcsolatrendszerét azon egyszerű elvet követve, hogy egyetlen valamirevaló szakmai szervezet sem létezhet légüres térben, különösen nem egy hivatásrendi önkormányzat.

Szívügyük a képzés

– Az elmúlt évtizedben tovább erősödtek kapcsolataink, kiváló az együttműködésünk a társkamarákkal, a helyhatóságokkal, a kormányhivatallal és az engedélyező hatóságokkal, jó ideje közösen szervezzük az építők napi rendezvényeket – a Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az építészekkel – és a mérnökbálokat az építészekkel, kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein – magyarázza Bodor Dezső, a CSMMK immár negyedik ciklusát töltő elnöke, a Szegedi Vízmű Zrt. ny. műszaki igazgatója. – Szívügyünk a mérnökutánpótlás. Alighanem az egész országban egyedülálló­ az a 2012 óta zajló kreditpontos előadás-sorozatunk, melyet Mérnöki alkotások címmel minden szemeszterben megtartunk a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki, illetve Természettudományi és Informatikai Karán hallgatóknak, és érdeklődő, pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak. A diákoknak bemutatjuk a mérnöki munka hátterét, korszerű eszközeit és új módszereit, azt, hogy szakmagyakorlóként mit várunk el a mérnöki hivatástól, illetve egy-egy érdekesebb vagy aktuális helyi fejlesztési projekt tervezési és kivitelezési folyamatába is bepillantást engedünk.

– Nemcsak elismerik a munkánkat, de számolnak velünk, és számítanak is a mérnöki kamarára Csongrádban. Nincs ma már olyan komolyabb megmozdulás a megyében, ahová kamaránkat ne hívnák meg – fűzi hozzá a társadalmi beágyazottság kérdéséhez dr. Csenke Zoltánné okl. vegyész, a CSMMK és az MMK elnökségi tagja. – Az egyetemmel kialakított együttműködés az elmúlt időszak egyik igazi sikertörténete. Nem pusztán óraadóként vagy az államvizsga-bizottságok munkájában veszünk részt, de kamaránk alapított elsőként diplomadíjakat a tehetséges hallgatók számára az egyetem mérnöki és természettudományi karain. Élen járunk a mérnöki alkotásokról és alkotókról szóló tárlatok megrendezésében is, két esztendeje például az országos kamara nagyszabású Építőmérnök 200 eseménysorozatát megelőzve szerveztünk Szegeden ilyen témájú konferenciát és kiállítást.

A stabil és jól működő külső kamarai kapcsolati háló mellett döntő jelentőségű az is, hogy a csongrádi tervező és szakértő mérnökök – ez idő szerint mintegy hétszázhúsz, tagsággal rendelkező megyei szakember –, valamint a közel négyszáz nyilvántartott kolléga (felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr) hogyan tekint saját önkormányzatára. – A köztestület néhány éve megreformált továbbképzési rendszere, melybe az MMK néhai elnök asszonya, Barsiné Pataky Etelka vitt óriási fordulatszámot, nemcsak új, minőségi szintre emelte az oktatást, de bizonyos értelemben össze is kovácsolta a tagságot, segített elmélyíteni a szakmák közötti kohéziót, hasonlóan a megyei szakcsoportokban folyó munkához
– húzza alá dr. Bálint Ákos alelnök, a Magyar Közút Zrt. Szegedi Mérnökségének vezetője. – A valóban nívós szegedi képzéseknek, melyekre a szomszédos megyékből is sok szakmagyakorló jelentkezik, ma már óriási presztízse van – és tegyük hozzá, ezek jó bevételt is jelentenek a kamarának. A szakmai ismeretek bővítése mellett azonban hihetetlenül fontosnak tartom a képzési alkalmakon a mérnökeink közötti kapcsolatok, a szakmai összetartás fejlesztését. Ebben is nagyon erős a csongrádi kamara.

– A továbbképzés jó irányba vitte a kamarát a tekintetben is, hogy a tagjai miként látják saját szervezetüket – veszi át a szót Csenke Zoltánné. – Nagy segítséget jelent, hogy helyben tudjuk képezni őket, többé nem kell kreditpontokra vadászniuk, és a mérnökeink mondhatják meg, valójában miről szeretnének hallani, milyen újdonságok érdeklik őket. A továbbképzések ráadásul elég jól össze is hozzák a csapatot, kiváló alkalmakat teremtenek az intenzív kapcsolatépítésre és a tapasztalatcserére. A másik igen pozitív új fejlemény – nyilvánvalóan összefüggésben az egyetemi és a szerteágazó közéleti munkánkkal –, hogy meglepően sok fiatal pályakezdő jelentkezik tagnak, és megfelelő gyakorlati idő megszerzését követően kér valamilyen tervezői, szakértői jogosultságot. De szép számmal vannak köztünk „szerelemből tagok”, vagyis olyan műszaki szakemberek, akiknek nincs semmiféle jogosultságuk.

– Azt érzékeljük, hogy a többség már nem kényszerből tagja a szervezetnek, hanem örül annak, hogy tagja lehet ennek a hivatásrendi önkormányzatnak – teszi hozzá a CSMMK elnöke.

Kezdő lépések

A kamara megyei csoportja 1989 decemberében alakult meg 282 alapító mérnök részvételével a szegedi Ifjúsági Házban, a szervezet első elnökének dr. Körmöczi Ernő építőmérnököt, a megyei tervezővállalat szakági főmérnökét választották meg. Egy év elteltével a taggyűlési beszámolóban már elmondhatták, hogy a legfontosabbakat sikerült megoldani: rendelkeztek működési szabályzattal, irodahelyiséggel, címmel, telefonnal, levelezési lehetőségekkel, adminisztrációs háttérrel, bankszámlaszámmal, pénzkezelővel és némi pénzösszeggel. Kezdetben az volt a természetes, hogy a mindenkori elnök vállalata biztosította a kamara számára szükséges infrastruktúrát. Az első három esztendőben ezt a mankót a Csomiterv szolgáltatta, 1992-től azonban a vállalat privatizációja következtében ez a háttér fokozatosan beszűkült.

Az elnöki feladatokat 1989-től 1993-ig dr. Körmöczi Ernő, majd 1993-tól 1995-ig dr. Kováts Gábor látta el, és az infrastrukturális háttér biztosítását az Ativizig vette át. A tagság tájékoztatására 1993-ban időnkénti hírlevél kiadását határozták el. 1993-ban kamarai műszaki könyvtárat hoztak létre, a következő években ez lett a megyei csoport „tűzhelye”, az elnökségi ülések és a különböző rendezvények színhelye, a csoport kohéziós ereje.

Hiánypótlás

A határozott stratégiával rendelkező, szakmai érdekképviseletet is ellátó megyei kamara építése persze harmincévnyi működés után is maroknyi ember munkája, a fejlődés hajtóerejét jószerivel mindenkor a választott tisztségviselők ambíciója és lelkesedése táplálja. – Ebben sok előrelépés nincs, illetve annyi mégis, hogy néhány esztendeje az elvégzett feladatok alapján év végén tiszteletdíjakat tudunk fizetni. Az ideális nyilván az lenne, ha annyi bevételre tehetnénk szert, hogy havonta az elnökség, a szakcsoporti vezetők, a bizottsági elnökök munkáját is honorálni tudnánk – hangsúlyozza Bodor Dezső. – Jelenleg a titkárságunkon dolgozó ügyintézők kapnak havi fizetést, mások nem. Óriási segítséget jelentett, hogy a Miniszterelnökség évente ötmillióval, 2019-ben pedig négymillió forinttal támogatta kamarai munkánkat,
s úgy tűnik, ez a fajta finanszírozási lehetőség a jövőben is elérhető lesz. Költségvetésünk elég jelentős tételéről van szó, és többé már nem azzal kell küzdenünk, hogy elkerüljük a veszteséges gazdálkodást. Kiszámoltam, ha évente felvennénk a költségtérítéseket, a kamara veszteséges lenne. Az országos kamarában van is most egy előterjesztés a szakmai tagozatok működésének finanszírozásáról, de úgy gondolom, hogy a megyei kamarákkal együtt kellene ezt kezelni, mert itt sincs elismerve anyagilag a befektetett munka. Valójában még mindig lelkesedésből dolgozunk.

– Ami újdonság még a kamaránkban – hívja fel a figyelmet Mádai Sándor Jenőné, a CSMMK titkára –, hogy dr. Rigó Mihály tagtársunk javaslatára bevezettük a rendszeres kamarai tervismertető fórumokat, ahol tapasztalt, nagy tervezési rutinnal rendelkező mérnökök mondhattak véleményt a bemutatott dokumentációkról azok bármely stádiumában, a résztvevőket legjobban foglalkoztató kérdések megoldása érdekében pedig ún. „problémafát” állítottak fel. Ezeknek a szakmai fórumoknak – melyek a korábban megszüntetett terv­ellenőrzés gyakorlatát is igyekeztek valamelyest pótolni – elsöprő sikerük volt, újra kellene indítani.

Bodor Dezső és Bálint Ákos szerint az elmúlt időszak tapasztalatai azt jelzik, hogy szükség van a tervellenőrzés visszaállítására, a településeken pedig városi mérnöki, főmérnöki rendszer bevezetésére. – Főleg a kisebb településeken jellemző – mondja az alelnök –, hogy az önkormányzatoknál egyáltalán nem áll rendelkezésre a meglévő infrastruktúra működtetéséhez és a fejlesztésekhez szükséges műszaki szakértői háttér, ezért a helyhatóságok rendszeresen kérik a segítségünket.

Merre mozdul a piac?

Az előző uniós költségvetési ciklusban több mint 300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett Szegedre, többek között ebből készült el az M43-as autópálya Tisza-hídja, a Móra Ferenc híd, az egykori szovjet laktanya helyén felépült a lézerközpont (ELI), megépült Szeged város szennyvíztisztító telepe, jelentős csatorna- és ivóvízhálózat-fejlesztések történtek szerte Csongrád megyében, számtalan kisebb-nagyobb naperőműtelep állt munkába. Nemrég elkészült a 8 ezres befogadóképességű szegedi stadion, a tervezési fázis végén tart az új multifunkcionális sportcsarnok a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra, folyik a tram-train vasút-villamos rendszer kiépítése Szeged és Vásárhely között (tervezett átadás: 2021. szeptember), valamint az Etelka sori új, fedett sportuszoda megvalósítása. Tervezőasztalon van a Pick Zrt. új üzeme, a lézerközpont mellett pedig egy science park kialakítása.

– A munkaellátottságra nem lehet panasz, rengeteg megbízásuk van a mérnökirodáknak. Négy éve tart már ez az állapot, ami voltaképp jó is meg nem is. Jó, mert a mérnökcégeknek nem kell többé lohol­niuk a munkák után, van árbevételük, fejleszthetnek, fejlődhetnek, tartalékokat képezhetnek, és talán még valamiféle jövőképpel is rendelkeznek. És nem jó, mert mérnökvállalkozásaink nem voltak felkészülve arra, hogy ilyen léptékben, ekkora dinamikával halad majd előre az építési piac. Ennek két fő oka volt: felgyorsították az uniós beruházásokat, hogy a támogatási forrásokat minél előbb le lehessen hívni, másrészt a csok és a lakásáfa-csökkentés pörgette fel az ágazatot. Alapvetően helyes, üdvözlendő kormányzati intézkedések ezek, ám a piaci szereplők nyakába felkészületlenül zúdult a rengeteg munka. Nincs elég szakember, nincs elegendő idő a projektekre, s ennek az a következménye, hogy a beruházások alapos előkészítés nélkül, jó néhányszor nem megfelelő minőségben valósulnak meg. Hasonló a helyzet a magánépíttetői piacon is, a családi házas, társasházi építkezéseknél: akik támogatást, hitelt vesznek igénybe, szeretnék, ha azonnal felépülne az otthonuk, a vállalkozók viszont nem tudják teljesíteni az elvárt tempót, és ez többször szintén a minőség rovására megy. Az uniós források várható kimerülésével az építőipar hamarosan jóval kisebb fordulatszámra állhat be, véget ér a beruházási boom, kifulladnak a lakásépítések, és néhány éven belül beköszönthet egy újabb iparági mélypont, amikor megint nem lesz elegendő munka a piacon – prognosztizál Bodor Dezső.

A csongrádi szervezet vezetői a kamara „rendezetlen ügyeiről” szólva azt mondják, újra szorgalmazni fogják a minőségi munka előfeltételét biztosító tervellenőrzés ismételt bevezetését, a műszaki szabványok magyar nyelvű biztosítását, illetve kezdeményezik az önkormányzatoknál a főmérnöki rendszer megvalósítását. – Napjainkra rendkívüli módon felgyorsult a jogszabályváltozások folyamata, szinte meg sem melegedik, már érkezik a helyébe egy új regula. Rettentően nagy igény van arra, hogy ezt megfelelően tudják követni mérnökeink, s a releváns információkhoz időben hozzájussanak. Óriási az információéhség, és saját eszközeinkkel meg is teszünk mindent, hogy ezt az igényt kiszolgáljuk – magyarázza Csenke Zoltánné.

– Az elmúlt esztendő a harmincéves évfordulónkról szólt, 2020 pedig a csendes építkezésről és a novemberi tisztújításról fog szólni – mondja a területi kamara irányítója. – Optimista vagyok. Azt gondolom, egyre jobb helyzetben lesz a mérnöki kamara. Az MMK mozgásterének és hatáskörének bővülését jelenti legutóbb az informatikusok vagy a gázszerelők nyilvántartásának átvétele. Néhányan talán megköveznének ezért a mondatért, de szerintem ez mégiscsak előrelépés, hiszen minél szélesebb körben tudunk közhitelesen nyilvántartani, együttműködni, tapasztalatokat cserélni és szakembereket képezni, annál fontosabb, annál megkerülhetetlenebb szervezetként tekintenek ránk.

A székhely

Medgyesi Pál korábbi elnök javaslatára a kamara húsz éve tart fenn saját tulajdonú székhelyet Szeged belvárosban. Az egykor a megyei tervezővállalat otthonaként szolgáló Arany János utcai épület első emeletén 160 négyméternyi iroda, illetve negyvenfős befogadóképességű, kisebb létszámú továbbképzések megtartására is alkalmas tárgyaló (műszaki könyvtárral) áll a szakmai önkormányzat rendelkezésére. A CSMMK-nál jelenleg három főállású alkalmazott (titkár és két ügyintéző) dolgozik, péntek kivételével minden munkanapon 8–­12 óra között várják az ügyfeleket. – Igyekszünk minden kérést teljesíteni, kiszolgálni a hozzánk forduló szakmagyakorlókat. Az a tapasztalatunk, hogy szívesen is jönnek be hozzánk a titkárságra a mérnökök – mondja Mádai Sándor Jenőné, a kamara titkár asszonya.

Skip to content