Mérnöki létesítmények - Szent István téri víztorony, Szeged

A műemlék története

1879-ben Szegedet szinte teljes egészében árvíz pusztítja el. Az újjáépítéskor a város belterületét több méter vastagságban feltöltik. Mivel a munka több évtizedig tart, az 1903-ban épült víztornyot, bizonyára a bizonytalan szintviszonyok miatt, a tér közepén egy kis dombocskára telepítik. Ez Szeged első víztornya.
A torony kiváló tervezését dicséri, hogy először csak 1936-ban, majd ezt követően 1961-ben végeztek kisebb felújításokat. Évtizedünkben anyagvizsgálatokat is készítettek; a tartószerkezetek betonminősége a C 8, a medencéé C 20 szilárdsági osztálynak felelt meg. Az acélbetétek határfeszültsége 170 N / mm2 volt.
A kivitelezés jóságát a gyönyörűen zsaluzott felületek, a máig javítás nélküli burkolatok mutatják. Az időjárásnak legjobban kitett külső köri oszlopok betonlepattogzásai jelzik a betartott betonacél-elhelyezési előírásokat is. A torony avatásától kezdve a mai napig működik.

kep
Ma is működő építéskori kompenzátor és elzáró szerelvény

Ma is működő építéskori kompenzátor és elzáró szerelvény

A műemlék építészeti és műszaki leírása

Jellegében a torony illeszkedik a kor stílusához, a szecesszióhoz. Külön építész tervezője nem volt, így esztétikailag is, előnyös kialakítása is mérnök alkotóit dicséri. Az építmény teljes magassága: 54,9 m.
Nyolcszög alaprajzzal indul, mely a tartálynál köralaprajzba megy át. A tartály alatti részen két, afelett három szinten van erkély.

A fő szerkezetek:

Alapozás: beton lemez.

Teherhordó szerkezet: vasbetonpillér-gerendaváz. A pillérek három gyűrűben helyezkednek el, oly módon, hogy a nyolcszög sarokpontjaiban, majd egy, a lépcsőt körülölelő belsőbb körön nyolc-nyolc, végül a középponthoz legközelebb 4 pillér van. A torony alatti részen a külső pillérek megfogás nélküli hossza 7 m körüli. A gerendák sugár- és gyűrűirányúak. A födém monolit síklemez. A pillérek hossz-acélbetétei 25 mm átmérőjűek. A kengyelezés 25-40 cm-erenként kiosztott.

A tartály űrtartalma 1000 m3, fenékszintje a +32,0 m-en van. Gyűrűsen kialakított henger alakú. Külső átmérője 15,3, magassága 5,85 m. A tartályfal az alatta lévő, dobszerűen kiképzett részbe illesztett, 1,4 m kiállású pillérkonzolokra ül. A gerendarácson nyugvó fenéklemez vastagsága 15, a medencefalé 12-15 cm.

A többi szerkezet:

A belső sori pilléreken belül épült a felvezető íves alaprajzú lépcső. Vonalvezetése, és belépő/fellépő aránya igen kellemes, megfelel a ma elfogadott standardnak. A tartályrészen előre gyártott (!) torony-csigalépcső vezet át.

A külső falak is vasbeton szerkezetek, kitöltőfal jelleggel.

A szigetelés mindenhol cementhabarcs. Cementsimítás a belső padlóburkolat is, eredeti kitűnő állapotában van.

Az ajtók szögacél keretbe foglalt vasbeton szerkezetek, 4 cm vastag lapokkal, ma is működnek. Vasbeton szerkezet a csúcson lévő zászlótartó rúd is.

Ma is eredetiek a vízgépészeti berendezések, a csövek, kompenzátorok.

A vasbeton bejárati ajtó

Az alkotók

A tervezés Zielinszki Szilárd (1860-1924) tervezőirodájának munkája. Mai kifejezéssel ő volt a vezető tervező, a számításokat Jemnitz Zsigmond készítette. Zielinszki a magyarországi vasbetonépítés úttörője.

Egyetemi tanár, az első magyar műszaki doktor, a Mérnök Kamara létrehozója, első elnöke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Számos cikk szerzője. (A Mérnök Kamara 1923-ban alakult meg. Előzőleg már működött, 1867 óta, a Magyar Mérnökegyesület.)

Franciaországi tevékenysége során ismeri meg részletesen Hennebique rendszerét, melyre Ausztria-Magyarországra képviseletet nyer. Sorra épülnek munkái: vasúti gerenda- és ívhidak (a Fogaras-Brassói vonalon 60 m támaszközzel), közúti hidak, köztük 33 m fesztávú is. Az 1905-1906-ban, a Körösön épült bökényi duzzasztómű ilyenként első a világon.
Ö tervezte a Budapest-Margitszigeti víztornyot is (1911), mely megjelenésében hasonlít a Szegedire, szerkezeti megoldásában még merészebb (itt 13,5 m megtámasztás-távolságú oszlopokat alkalmazott). A kivitelezést a Freund Henrik és fiai cég végezte. Műszaki ellenőr: Tóth Mihály városi főmérnök.

kep

Érdekesség

Jellemző az akkori vidéki adminisztrációra, hogy a tartály próbafeltöltésekor az egész környező teret kiürítették, annyira nem bíztak a vasbetonban. Zielinszki viszont a víztoronyban maradt, bízván munkájában. Az üzemelési engedélyt is csak saját felelősségére adták ki. Ehhez képest 96 éve üzemel lényegi javítás nélkül.

A víztorony a Szegedi Vízmű tulajdona.

 Forrás: A Visegrádi négyek országainak technikai műemlékei