Galamb József
Galamb József 1881. február 3-án, földműves család második gyermekeként született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. Korán megnyilvánult kitűnő rajzkészségének és technikai érdeklődésének köszönhető, hogy édesapja halála után a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskola fémipari szakosztályának kedvezményezett tanulója lehetett. Az iskola harmadik évéről jelentkezett és nyert felvételt a Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolába. Galamb a budapesti Népszínház utcában, a gépészeti szakosztály diákjaként tanulmányait az 1900-1901. tanévben fejezte be 28 társával együtt. Az intézmény ezen, „huszonkettedik tanévéről” kiadott értesítője szerint „általános osztályzata és magaviselete jó”. A tanulók a képzési idő alatt műhelygyakorlaton vettek részt, megismerkedve a lakatos- és kovácsmunkákkal, a vasesztergálás, a szerszámkovácsolás fogásaival, a szerszámgépek kezelésével, valamint a gépszerelői munkákkal, a kazán- és gőzgépszereléssel, illetve elektrotechnikai szerelő munkákkal. A végbizonyítvány záradéka szerint: „Jelen végbizonyítvány az 1898. évi szeptember hó 1-én 55.769. sz. a. kelt kereskedelemügyi m. kir. ministeri rendelet alapján egy évi gyakorlat beigazolása után a kovács, lakatos, kútcsináló, harangöntő, rézöntő, réz- és bronzműves mesterségek önálló űzésére jogosít. A fent idézet rendelet alapján a végbizonyítvány gőzkazánok, locomobil, illetve a stabil gépek kezelésének tényleges gyakorlására is jogérvényesen képesít”.
Galamb József felsőipari iskolai tanulmányai befejeztével rövid időre a diósgyőri vasgyárba került, majd bevonult kötelező katonai szolgálatra Pulába, a haditengerészethez. Elnyerte a Magyar Automobil Rt. háromszáz koronás ösztöndíját, amellyel 1903 januárjában Németországba utazott tanulmányútra. Amikor ösztöndíja elfogyott, szakmunkásként dolgozott Brémában, Düsseldorfba, végül Frankfurt am Mainban az Adler gépkocsigyárban. Bejárta Belgiumot és Hollandiát, majd két magyar barátjával 1903 októberében New Yorkba hajózott. Azonnal állást vállalt egy dobozgyárban, majd New York állam fővárosában, Albanyban, az új kormányzósági épület belső faldíszítési munkálatain dolgozott, 1904-ben pedig szerszámkészítőként Pittsburghbe került. Barátját Detroitban meglátogatva megtetszett neki a nagyváros. Négy és fél évvel végbizonyítványa elnyerése után belépett a Ford Motor Company dolgozói közé. Nem sokkal Galamb munkába állása után egyik rajzát Ford is megnézte és jó érzékkel azonnal felismerte azt az embert, aki képes lesz megvalósítani elképzeléseit.
Galamb József 1952-ben a Ford Múzeum számára hangszalagra mondta visszaemlékezéseit. Ebből egy részlet: ,,1907 elején Mr. Ford így szólt hozzám: Joe, van egy ötletem. Tervezzünk egy új kocsit. Vigye a rajztábláját egy külön szobába, hozzákezdünk egy új modell tervezéséhez. Nem kell róla tudni senkinek. Az első dolog, hogy új sebességváltó kell, mert az eddigiekkel elégedetlen vagyok, nem elég praktikus. Akkor persze nem tudtuk, hogy ez lesz a T modell! Vagy fél évet dolgoztam a sebességváltó megtervezésén. Utána 15 millió T modellhez való sebességváltót gyártottak változtatás nélkül. Ez bolygómű volt. Elejétől végéig én terveztem. Több lehetséges változatot dolgoztam ki, és abból választottuk ki a legjobbat… De közben megterveztük a T modell többi részét is, például az alvázat és tartozékait. Én voltam a felelős mindenért. Mr. Ford nagyon könnyű kocsit akart, amely nem kerül többe 500 dollárnál. Mindenki őrültnek tartotta Mr. Fordot. Tudniillik, addig a legolcsóbb egy- és kéthengeres bokszermotoros gépkocsi 850 dollárba került.”
A V-8 motor „avatása”, középen Galamb József
Ford T terepen
Futószalagos szerelés a Highland parkban, 1914-ben
A 20 milliomodik Ford egy Galamb-féle A-modell (~1931)
A T modell – számos új konstrukciós ötlettel és újítással – 1908 októberében megvalósult és óriási sikert aratott. A világ első szériaautójának motorja Otto-rendszerű négyhengeres, négyütemű, termoszifonvízhűtésű. A lökettérfogata 2990 cm3, a kompresszióviszony 4,01. A legnagyobb teljesítménye 15 kW, ezt 1450 ford/min fordulatszámmal érte el. Az elérhető legnagyobb sebesség 65 km/óra, a fogyasztás 100 km-enként 13,5 liter benzin volt. A T-Ford modell kétféle kivitelben – egy zárt és egy sportosabb – nyitott karosszériával készült és mindig feketére lakkozták. Ford kis iróniával jegyezte meg: „A vevő olyan színű kocsit kaphat, amilyent csak akar, ha feketét választ”. Nem véletlen, hogy a Bádog Böske – ahogy akkor becézték a kocsit – évtizedekig uralta a gépkocsipiacot. A kocsi legszellemesebb műszaki megoldása a bolygóműrendszerű sebességváltó volt, amit Galamb József tervezett. A működtetés két lábpedállal, szalagfékekkel és több lemezes tengelykapcsolóval történt. Két előremenet és egy hátramenet sebességet lehetett kapcsolni, olyan egyszerűen, hogy azt egy gyerek is rövid idő alatt elsajátíthatta. A Galamb József terveinek felhasználásával készült olcsó Fordson traktorral a mezőgazdaság gépesítése is lehetővé vált. Galamb ezen kívül részt vett a Ford gépkocsimodellek tökéletesítésében, fejlesztésében, és tervezett versenyautót, teherautókat, pályamunkáskocsikat, s ugyanakkor a prototípusok kísérletein, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is dolgozott. Az első világháborúban tervezett tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz.
Többször hazatért Magyarországra. Ilyenkor nemcsak rokonait látogatta meg, hanem előadásokat tartott a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékeik műszaki jellemzőivel. 1921-ben ösztöndíjat hozott létre „arra való emlékezéssel, hogy a felső ipariskolai tanulmányait ösztöndíjak élvezetével végezte el; a felső ipariskola gépészeti osztályának szegénysorú, de jól tanuló növendékei részére, tanulmányaik könnyebb végzése céljából 100 ezer korona ösztöndíj alapítványt tesz, s ezen összeget Makó város közpénztárába be is fizette.”
1944 áprilisában, egy szívrohamból felépülve, orvosi tanácsra visszavonult az aktív munkától, s 1955. december 4-én hunyt el Detroitban. A Felső Ipariskola jogutód intézménye, a Budapesti Műszaki Főiskola tanárai és hallgatói büszkén emlékeznek az iskola volt diákjára, a világhírű gépkonstruktőrre, Galamb Józsefre.
Dr. Gáti József
A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara,
Makó város önkormányzata és a Ford
Hungária Kft. 2001. május 4-én konferenciával
egybekötött emlékülést rendezett Galamb József
tiszteletére a Makói Színházban.
Henry Ford a tanítvánnyal, én meg a barátommal
Működő Ford gyár zöld tetővel
A Ford Múzeum Dearborn-ben
A Ford Kutató Központ, kezemben G. J. 156 oldalas memoárja
A T-modell „robbantott” képe